HBLF-konferencia - Az MNB ügyvezető igazgatója szerint kamatcsökkentés jöhet

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint a monetáris tanács következő, március 24-i kamatdöntő ülésén kamatot csökkenthet.

Nagy Márton a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum ) által megrendezett XVI. Pénzügyi Csúcstalálkozón pénteken Budapesten úgy fogalmazott, hogy „felfogása szerint” kamatcsökkentés következhet.

A jegybanki alapkamat jelenleg 2,1 százalék. Nagy Márton a deflációval kapcsolatban kifejtette: szemben az eurózónával, Magyarországon az alacsony infláció nem párosul alacsony növekedéssel, sőt, az uniós államokat tekintve gyors a magyar gazdasági bővülés üteme, így nem valószínú, hogy defláció alakul ki az országban.

Nagy Márton elmondta: bár a tartós defláció kockázata alacsony, az elmúlt időszak dezinflációs folyamatai miatt veszélybe kerülhet a jegybank 3 százalékos inflációs céljának elérése.

Emellett valós kockázatot jelenthet az inflációs várakozások csökkenése, a másodkörös hatások megjelenése. Mindezen kockázatok mérséklése kamatcsökkentést tehet szükségessé már a monetáris tanács jövő heti, márciusi kamatdöntő ülésén - tette hozzá.

Az ügyvezető igazgató kifejtette: a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) megállította a vállalati hitelezés visszaesését, a most elindított nhp+ pedig tovább élénkíti a kis- és középvállalkozások hitelezését, mivel a gyengébb hitelképességű kiscégeket is bevonhatják a programba.

Nagy Márton kiemelte: az MNB célzott programjai erősen hatnak a hazai gazdasági folyamatokra. Elmondta: a célzott programok közül az önfinanszírozási program növelte a bankok állampapír keresletét, egyúttal ennek a programnak köszönhetően csökken az állam devizakitettsége.

A lakossági devizahitelek kivezetése, a forintosítás csökkenti Magyarország sérülékenységét, egyúttal a devizahitelek kivezetése után véget érhet a háztartások számára a „mérlegkiigazítás", vagyis az, hogy új hitelek felvétele helyett az adósságaikat csökentették, a megtakarításaikat növelték - jelezte az MNB ügyvezető igazgatója.

Az adóssággal rendelkező háztartások esetében a jövedelemarányos törlesztési teher 16 százalékról 12 százalékra csökkent 2014-ben és 2015-ben, a háztartások javuló pénzügyi pozíciója a fogyasztáson keresztül élénkíti a gazdaságot - tette hozzá.

Kiemelte: tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedés jellemezheti Magyarországot, amelynek feltételei finanszírozási oldalról adottak, mivel az nhp és az nhp+, az uniós források kisebb sérülékenységet eredményeznek, az alacsonyabb jegybanki és a piaci kamatok a forrásköltségeket tartják alacsonyan. Keresleti oldalról a nagyobb növekedést támogathatja a növekvő fogyasztási kereslet, a korábbi éveknél magasabb beruházási ráta és a tovább növekvő export.

Az alacsony infláció további monetáris lazítást tehet szükségessé, ami általános élénkítő hatással jár, így mind finanszírozási, mind keresleti oldalról kedvezőek a feltételek egy tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedéshez - mondta Nagy Márton.

Eszközkezelő, de az biztos, hogy a könyv szerinti érték és a piaci érték között nagy különbség van. Ha a régió országaival összevetjük, hogy hány nagy bank van Magyarországon, akkor az látszik, hogy a nyolc nagy bank viszonylag soknak számít. A korábbi költséghatékonyság eléréséhez koncentrációra van szükség. A jövedelemarányos működési költség  jelenleg 70 százalék körüli, ahhoz, hogy az uniós 59 százalékos átlagot elérjük, az 5 legnagyobb bank részarányának 90 százalék körülire kell emelkednie. Ez mindenképpen összeolvadásokat jelez előre. Persze vigyázni kell arra, hogy ne jöjjön létre oligopol piacszerkezet.

A jövőben a lakossági hitelezés helyett a vállalati hitelezés kerül majd előtérbe, a bevételi oldal helyett a költségoldalra kerül a hangsúly. Nagy Márton szerint egy tiszta piaci környezetben a koncentráció gond nélkül megvalósulna, csakhogy a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű. Az anyabankok könyveiben ugyanis a leányok a piaci értéküknél jóval magasabb áron szerepelnek, hiába folynak az alkudozások, nem talál egymásra a kereslet és a kínálat. Ugyanakkor, hogy az összeolvadásoknak idővel meg kell történnie, abban Nagy Márton teljesen biztos, szerinte ez a jövő.

Tovább a cikkhez