A Hungarian Business Leaders Fórum 2024. május 27-én megtartott Közgyűlésén, a tagok által támogatott alapszabálya: |
HUNGARIAN BUSINESS LEADERS FORUM
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA
A Hungarian Business Leaders Fórum tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve, és élve a Ptk. 3:4 §-a szerint biztosított szerződéses szabadsággal, a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet egységes szerkezetű alapszabályát:
1. AZ EGYESÜLET ADATAI
1.1. Az egyesület neve: Hungarian Business Leaders Forum
1.2. Rövidített neve: HBLF
1.3. A HBLF székhelye: 1067. Budapest, Podmaniczky u. 31. 3. emelet 18.
1.4. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét, székhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
1.5. Az egyesület honlapjának címe: www.hblf.hu
1.6. Az egyesület jogi személy.
2. A HBLF CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE
2.1. Az egyesület célja
A HBLF helyi vezető üzletemberek és nemzetközi vállalkozások helyi képviselőinek, valamint Magyarországon befolyásos üzletembereknek a társasága és képviselete, akik az üzleti élet és a társadalom javát szolgáló felelős üzleti magatartás elkötelezettjei, és akiknek célja Magyarország társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlődésének támogatása.
2.2. Az egyesület tevékenysége
Szorgalmazza a vállalati tevékenységek minden szintjén a felelős üzleti magatartás kialakítására irányuló folyamatos fejlődést;
Partneri viszonyokat hoz létre a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi problémák hatékony kezelése céljából; és
Elősegíti a fenti felelős üzleti magatartásnak és partneri viszonyoknak kedvező, azok feltételeit biztosító környezet kialakítását.
Az egyesület céljának megvalósításának érdekében a HBLF szoros szakmai kapcsolatot tart fenn nemzetközi szervezetekkel (partnerség). Ezen együttműködések célja a folyamatos információcsere biztosítása és fenntartása a közös projektekkel, üzleti elképzelésekkel és a legjobb üzleti gyakorlatokkal kapcsolatban.
A HBLF elsődleges céljai közé tartozik a fejlett és korszerű gazdasági környezet, üzleti élet és jóléti társadalom kialakulásának elősegítése az ezzel kapcsolatos oktatás, tanácsadás, képesség fejlesztés, képzés, teljesítményértékelés és népszerűsítés által.
A HBLF célja továbbá, hogy nem egyesületi tagok számára is nyitott rendezvényeket (konferenciákat, szemináriumokat, online eseményeket, workshopokat, képzéseket stb.) kezdeményezzen és szervezzen, melyeken hazai és külföldi vállalati jó gyakorlatokon és tapasztalatcserén keresztül a szélesebb közönség is megismerheti a fenntartható társadalmi felelősségvállalás alkalmazását és irányait, valamint célja elérése érdekében részt vegyen a tevékenységéhez illeszkedő hazai és nemzetközi szervezetek rendezvényein, munkájában.
3. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
3.1. A HBLF vállalkozási tevékenységet kizárólag a fent ismertetett célok megvalósítása érdekében, azok megvalósítását nem veszélyeztetve folytathat. A gazdálkodás során elért eredményt a HBLF nem osztja fel, hanem azt az előbbiekben meghatározott tevékenységekre fordítja.
3.2. A HBLF politikai tevékenységet nem végez, szervezete politikailag független és politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. A HBLF sem országgyűlési, sem önkormányzati választások során nem állíthat, és nem támogathat képviselőjelöltet.
3.3 A HBLF működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.hblf.hu internetes honlapján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet (ha alkalmazandó), valamint a Közgyűlésére szóló meghívókat a HBLF a www.hblf.hu internetes honlapján közzéteszi.
4. TAGSÁG
4.1. A HBLF-nek tagja lehet minden jogi személynek minősülő, Magyarországon bejegyzett, vagy hivatalos magyarországi képviselettel rendelkező társaság és szervezet, és természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, és az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. A jogi személyeket szervezetük vezetője képviseli. A HBLF tagja lehet minden, a fenti előírásoknak megfelelő személy és szervezet.
4.2. A HBLF tagjává váló társaságok belépésükkel kinyilvánítják elkötelezettségüket a felelős üzleti magatartás iránt, és elérhetővé válik számukra a HBLF által biztosított egyedülálló, gyakorlaton alapuló tudásanyag, valamint rendelkezésükre állnak az innovatív és stratégiai vezetőképző programok és a célok megvalósítását elősegítő eszközök. A HBLF tagság ugyanakkor nem jelenti a HBLF részéről a taggá váló társaság termékeivel, szolgáltatásaival, illetve a társaság, annak alkalmazottai vagy ügynökei által tett nyilatkozatokkal való feltétlen azonosulást és egyetértés. A HBLF tagjainak képviseletében nem jár el.
4.3. A HBLF teljes jogú szavazati joggal rendelkező tagjai az alábbi tagsági formák valamelyikét választhatják: Főtámogató Tag, Tanácsadó Tag, Vállalati Tag (ezen belül Nagyvállalati Tag (NV), vagy Kis-és Középvállalkozás (KKV) az ezekre vonatkozó, a 4.6.3 pontban megállapított kritériumok szerint) és Természetes személy. Teljes jogú szavazati joggal rendelkező tagnak minősülnek azok a tagok, akik a Közgyűlés által az általuk választott tagsági forma tekintetében meghatározott teljes tagsági díjat fizetik. A Főtámogató Tag, Tanácsadó Tag, Vállalati Tag és Természetes személy jogosultak a Közgyűlésen - szavazati jog gyakorlásával - részt venni és a HBLF-ben tisztséget viselni, utóbbi tekintetében kivéve a természetes személy tagot, akit a tagság tisztség viselésére nem jogosít.
4.4. A HBLF szavazatra nem jogosult, Pártoló Tagja az, aki a Közgyűlés által meghatározott csökkentett mértékű tagsági díjat fizet. Az ilyen tagok jogosultak a Közgyűlésen –szavazati jog gyakorlása nélkül – tanácskozási joggal részt venni, és az egyesület vezető tisztségviselőjévé nem választhatók.
4.5. Az Egyesület tagjai továbbá Tiszteletbeli Tagokat választhatnak meg tagságra, akik a Pártoló Tagokkal azonos jogállással bírnak, azonban éves tagsági díjat nem fizetnek.
4.6. Tagsági szintek
4.6.1. Főtámogató
A Főtámogató Tagok jogosultságai a Tanácsadó Tagok jogosultságain túlmenően az alábbiak:
- Kiemelt kommunikációs lehetőség
- A vállalat CSR-al kapcsolatos tevékenységéről szóló beszámoló megjelentetése a HBLF honlapján
- A támogató logójának feltűntetése minden HBLF kiadványban és rendezvényen
- VIP ültetés az HBLF rendezvényeken
4.6.2. Tanácsadó Tag
A Tanácsadó Tagok jogosultságai a Vállalati Tagok jogosultságain túlmenően az alábbiak:
- Vállalati profil és CSR tevékenység megjelentetése a HBLF honlapján
- A támogató nevének feltűntetése minden HBLF kiadványban és rendezvényen
- Köszönetnyilvánítás a Közgyűlésen
4.6.3. Vállalati Tag
A Vállalati Tagságon belül a tagsági díj tekintetében két (2) tagi alkategóriát képvisel a ’Nagyvállalati Tag’ és a ’Kis- és Középvállalkozás’ az alábbiak szerint:
(i) Nagyvállalati Tag kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyek éves nettó árbevétele eléri az éves nettó 50 milliárd forintot, vagy 250 fő fölötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek;
(ii) Kis- és Középvállalkozás (KKV) kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyek éves nettó árbevétele nem haladja meg az éves nettó 50 milliárd forintot, és 250 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek.
A Vállalati Tagságon belüli fenti két alkategóriára a közgyűlés eltérő tagdíj-mértéket jogosult megállapítani. Egyebekben a Vállalati Tagok jogai és kötelezettségei egymástól nem térnek el.
A Vállalati Tagok jogosultak aktívan részt venni a Hungarian Business Leaders Forum minden tevékenységében, továbbá különleges vállalati promóciós jogokban részesülnek:
- CSR tevékenység megjelentetése a HBLF honlapján
- Szavazati jog a Közgyűlésen
- Tagsági listában a vállalat nevének szerepeltetése
4.6.4. Pártoló Tag
Az HBLF küldetésének pártolói, akik részt vehetnek a szervezet tevékenységeiben, de nem rendelkeznek szavazati vagy döntéshozói joggal. A Pártoló tagok különleges vállalati promócióban részesülnek:
- CSR tevékenység megjelentetése a HBLF honlapján
- Részvételi lehetőség szavazati jog nélkül a Közgyűlésen
- Tagsági listában a vállalat nevének szerepeltetése
4.6.5. Természetes személy
A Természetes személy tagok jogosultságai megegyeznek a Vállalati Tagok jogosultságaival, kivéve a 4.3 pont szerinti korlátozást a vezető tisztségviselői pozíció betöltésére.
4.7. A HBLF tagságára jelölt szervezet vagy személy az Elnökséghez intézett belépési kérelem és a HBLF Alapszabályának betartását vállaló nyilatkozat előterjesztésével kérheti a tagfelvételi eljárás megindítását. A felvételi kérelem elfogadásáról az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt a felvételi kérelem benyújtásától az Elnökség ügyrendjében meghatározott határidőn belül. A tagsági jogviszonyt az Elnökség tagfelvételt elfogadó határozata és az első esedékes tagsági díj megfizetése hozza létre. Az Elnökség határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
5. A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE
5.1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével
b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
c) A tag kizárásával
d) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
5.2. A tag tagsági jogviszonyát a tárgyév végére, az Elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozatával indokolás nélkül megszüntetheti (kilépés) tárgyév utolsó napjáig. A tag kilépése nem érinti a tagnak a tárgyévre esedékes tagdíjfizetési kötelezettségét.
5.3. A tagság automatikusan megszűnik a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
5.4. A tagság megszűnik a tag kizárásával. Kizárásra abban az esetben kerülhet sor, ha a tag jogszabályt, vagy az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárásról az Elnökség javaslatára a Közgyűlés kizárási eljárást folytat le, melyen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt. A kizárási eljárásban a tagot a közgyűlésre meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A közgyűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A tag kizárása a fenti eljárás alkalmazásával automatikus, ha legalább egy éven keresztül bizonyítottan elmarad a tagdíj megfizetésével.
A döntés érvényességét nem befolyásolja a kizárásra javasolt tag jelenlétének vagy képviseletének hiánya, feltéve, hogy a kizárt tag a kizárásra vonatkozó javaslatról a kizárást tárgyaló Közgyűlést 8 nappal megelőzően írásban értesítést kapott. A kizárást kimondó közgyűlési határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
5.5. Az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja, ha a taggal szemben a magyar törvények szerinti csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve gondnok vagy felügyelő kijelölése esetén.
6. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
6.1. A tagok jogosultak:
- a közgyűlésen részt venni, és - a 4.4, 4.5 és 4.6.4 pontokban foglalt kivételekkel - szavazni
- ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz – a jelen Alapszabályban az egyes tagi kategóriákra meghatározott korlátozásokkal / kivételekkel – az egyesület bármely tisztségére választható
- közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet
- a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet
- jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait
- HBLF tagságuk tényét üzleti papírjaikon feltüntetni
- információt kapni a HBLF tevékenységéről
- alkalmas időben a HBLF ülésekről szóló beszámolókba betekinteni.
6.2. A tagok kötelesek:
- az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően, - a 4.4 és 4.5 pontban foglalt kivételekkel - rendszeresen tagdíjat fizetni
- betartani az alapszabály rendelkezéseit, a közgyűlés és az elnökség határozatait
- az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
- a HBLF munkájában aktívan részt venni
- a HBLF üléseken részt venni.
7. A HBLF SZERVEZETE
7.1. Az egyesület legfőbb szervei és ügyintéző szervezete a következők:
- Közgyűlés
- Elnökség: Elnök, Igazgató, és akiket a Közgyűlés Elnökségi taggá választ (beleértve a Tiszteletbeli Elnököt)
- Kincstárnok
- Ügyvezetés / Ügyvezető Igazgató
- Titkárság
8. KÖZGYŰLÉS
8.1. A Közgyűlés a HBLF legfelsőbb szerve, amely minden évben egy vagy több alkalommal ülést tart. A Közgyűlést a vonatkozó előírások értelmében az Elnök, az Igazgató vagy az Ügyvezető Igazgató hívhatja össze. A Közgyűlést tíz teljes jogú tag írásban benyújtott kérelme esetén is össze kell hívni.
8.2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők (ide nem értve az Ügyvezetést /Ügyvezető Igazgatót) megválasztása és visszahívása, valamint a vezető tisztségviselők személyében történő változások jóváhagyása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek / ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
i) az Elnökség és a Munkacsoportok beszámolóinak, valamint az éves beszámolónak és az Elnökség által készített belső szabályzatnak az elfogadása;
j) határozathozatal kizárási ügyekben.
Az éves beszámoló elfogadásához a teljes jogú tagok felének plusz egy tagnak a szavazata szükséges.
8.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály elfogadása, módosítása, és az egyesület más szervezettel való egyesülésének, átalakulásának, vagy megszűnésének kimondása.
8.4. A Közgyűlés határozatképes, ha a teljes jogú tagok 50%-a plusz egy tag jelen van. A tagok személyesen, vagy képviselőjük útján adhatják le szavazatukat. Képviselő lehet a tag bejegyzett szervezeti képviselőjén kívül a szabályos (legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt) meghatalmazást felmutató személy is.
8.5. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképtelen, akkor a megismételt Közgyűlést, az eredeti Közgyűléssel azonos napirendi pontok mellett 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely akár az eredeti közgyűlés napjával megegyező, de annak kezdő időpontját minimálisan 30 perccel követő időpontra szólhat. A megismételt Közgyűlés a jelenlevő tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A tagok nagy számára tekintettel a Közgyűlés szabályszerűen összehívottnak tekintendő, ha a tagok részére a tervezett napirendi pontokat is tartalmazó meghívó a Közgyűlés helyének és idejének megjelölésével a Közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább tizennégy (14) nappal
(i) az Egyesület 1.5 pontban megjelölt honlapjára felkerül, és
(ii) a tagok – bejelentett kapcsolattartóik útján - elektronikus levélben (e-mail), vagy postai úton a közgyűlés összehívásáról írásbeli meghívót kapnak, amely meghívó tartalmazza a 8.7 pontban meghatározott tartalmi elemeket. Az elektronikus levélben kiküldött meghívó megfelelően közöltnek és a kézbesítés teljesítettnek tekintendő akkor (is), ha a címében/tárgyában az Egyesületre nevére (HBLF) és a ’közgyűlési meghívó’-ra történő tárgy-megjelölés mellet az elektronikus levél a weboldalra feltöltött, a 8.7 pontban foglaltaknak (és a jogszabályi előírásoknak) megfelelő tartalmú meghívó elérését biztosító linket tartalmaz, és az Egyesület az adott tag tekintetében bejelentett kapcsolattartó részére történt sikeres kézbesítésről a feladó legalább a levelezőrendszer által generált visszaigazolást (elektronikus tértivevény) kapott. A közgyűlést elsődlegesen az Egyesület székhelyére kell összehívni. Ettől eltérő helyszín esetén a közgyűlési meghívóban a közgyűlés helyére külön ki kell térni, ideértve a 8.16 pont szerint elektronikus hírközlő eszköz/applikáció alkalmazása útján megtartott közgyűlést is.
8.6. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a jelenlévők kétharmados többségű szavazata szükséges, amennyiben a törvény 3/4-es szótöbbséget nem ír elő.
8.7.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
8.8. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
8.9. A teljes jogú tagokat egy-egy szavazat illeti meg.
8.10. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
8.11. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
8.12. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
8.13. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
8.14. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
8.15. Elnökség dönthet a közgyűlés levélszavazás (írásbeli döntéshozatal) útján történő működéséről is. A közgyűlés kizárólagos hatáskörei közül az egyesület megszűnésének elhatározásáról levélszavazás útján nem lehet döntést hozni, egyebekben a levélszavazásra bármely kérdésben sor kerülhet a lentebb nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk. 3:20 §-ban [Határozathozatal ülés tartása nélkül] foglalt szabályok alkalmazásával, azzal a korlátozással, hogy levélszavazásra csak teljesen előkészített, és mellette/ellene szavazással történő döntésre alkalmas határozattervezet bocsátható. Ülés tartása nélküli, levélszavazás útján történő határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének az egyesületi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati joggal rendelkező tag jelenléte szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag ülés tartását kívánja, úgy a Közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi küldött szavazat ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét és azt további három napon belül közli a küldöttekkel.
A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.
8.16 A közgyűlés az Elnökség döntése alapján úgy is megtartható, hogy azon egyes tagok vagy valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz útján vesz részt, különösen, de nem kizárólag akkor, ha ezt jogszabály rendelkezése lehetővé teszi, vagy az egyéb akadály, praktikus ok indokolja (pl. a tagok teljes létszámának befogadására az Egyesület székhelyén alkalmas helyiség hiánya, vagy az elektronikus applikáción való nagyobb részvételi arány valószínűsége).
Az alkalmazott hírközlő eszköz elsődlegesen az [*MS TEAMS, GoToMeeting, stb.*] vagy bármely más olyan internet alapú hírközlési eszköz vagy alkalmazás, amely a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes valós idejű kommunikációt lehetővé teszi és biztosítja. Az alkalmazott hírközlő eszközt, illetve alkalmazást a közgyűlési meghívóban a tagokkal előre közölni kell.
Ha az közgyűlésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait, és az azonosítottnak az azonosítás során rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell. Ha a távazonosítás lefolytatása alatt a kapcsolat megszakad, a távazonosítás teljes folyamatát meg kell ismételni. Az azonosítás folyamatáról felvételt kell készíteni, és ennek befejezését követően lehet megkezdeni a közgyűlést. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő mellett a távazonosítást elvégző személy is aláírja a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők mellett, ha nem ezek valamelyike végezte az tagok azonosítását.
9. ELNÖKSÉG
9.1. A Közgyűlések közötti időszakban a HBLF munkáját az Elnökség irányítja és a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben helyettesíti a Közgyűlést (kivétel a kizárási ügyekben történő határozathozatal, valamint az Elnök és az Igazgató megbízása, illetve megbízásának megszűnésével kapcsolatos döntéshozatal). Az Elnökség 7 - 12 tagból áll. Tagjai az Elnök, az Igazgató, valamint az/akiket a Közgyűlés Elnökségi taggá választ, beleértve a Tiszteletbeli Elnököt. Az Elnökség tagjává, legfeljebb az Elnökség mindenkori teljes létszáma 1/3-ának mértékéig nem tag (illetve tagot képviselő személy) is megválasztható. Amennyiben az Elnökség olyan tagjának, aki nem az 1/3-os szabály alkalmazásával került az Elnökség tagjává megválasztásra, megszűnik az adott tag szervezeti képviseletére szóló mandátuma, az ilyen személy mindaddig megmarad az Elnökség tagjainak sorában, amíg visszahívásáról az Egyesület/Elnökség az adott tagtól a személy szervezeti képviselői jogosultsága megszűnéséről írásbeli értesítést nem kap. Az ilyen értesítés az Elnökség adott tagja lemondásának hatályával bír. Az Elnökség ilyen tagja ezt követően az Elnökségbe a fenti 1/3-os szabály/limit keretében/mértékéig választható meg (ismét), illetve tarthatja meg tisztségét a közgyűlés jóváhagyó döntésével. Az Elnökségi tagság fenti okból történő megszűnését követően a soron következő közgyűlés arról is dönt, hogy az Elnökségben az adott személy által képviselt tag helyett a tag aktuális szervezeti képviselője kap-e elnökségi tagságot (az Elnökség tagjainak maximális létszámára vonatkozó korlát figyelembevételével).
Az Elnökséget az Elnök, az Igazgató, vagy szükséges/indokolt esetben az Ügyvezető Igazgató hívhatja össze, de az Elnökség bármelyik tagja kezdeményezheti az Elnökség ülésének összehívását az Elnöknél vagy az Igazgatónál. Az Elnökség évente minimum négy alkalommal köteles ülést tartani. Ülései határozatképesek, ha az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azzal, hogy a Tiszteletbeli Elnök az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Ezen túlmenően ügyrendjét maga határozza meg.
9.2. Az Elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
9.3. Az Elnökség saját hatáskörét átmenetileg átruházhatja az Ügyvezető Igazgatóra - annak a jelen Alapszabály szerinti hatás-illetve feladatkörét meghaladó körben is.
9.4. Az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlésnek tartozik beszámolni.
9.5. Az Elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. Nem lehet vezető tisztségviselő (az Elnökség tagja) olyan személy, akivel szemben valamely törvényben meghatározott összeférhetetlenségi vagy kizáró ok áll fenn.
9.6. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
g) Az Elnök és az Igazgató megbízatása megszűnik, ha a HBLF három egymást követő Elnökségi ülésén nem vesz részt és magát nem menti ki, vagy az általa képviselt tag megszűnik a HBLF tagja lenni, vagy, összhangban a 4.3 és 4.6.5 pont rendelkezéseivel, akkor, ha képviseleti joga megszűnik az általa képviselt tagnál, és a 9.1 pont szerint, az 1/3-os szabály mértékén belül nem tag képviselőként nem kerül a tisztségében megerősítésre.
9.7. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
9.8. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
9.9. A vezető tisztségviselői pozíciót betöltő személy az Elnökségben ellátandó feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
9.10. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 3:5. § (f) pontja és 3:21. § (3) bekezdése szerint az Alapszabályban csak az Egyesület első vezető tisztségviselőinek feltüntetése szükséges, amely előírás szerint megtörtént, és amely első tisztségviselők mindegyikének elnökségi tagsága megszűnt 2022 januárt megelőzően, azaz a vezető tisztségviselők ezt követően történő változása (vagy annak az Alapszabályon történő átvezetése) nem minősül az Alapszabály módosításának, az Alapszabály törzsszövege 2022 januártól kezdődően nem tartalmazza az egyes vezető tisztségviselők (Elnökség tagjai) név szerinti megnevezését, csupán az Elnökségen belüli tisztségek megjelölését. Az Elnökség tagjainak sorában (vagy az egyéb tisztségekben) bekövetkező bármely személyi változást 2022 januártól kezdődően az Alapszabálytól elkülönült nyilvántartásban (’Tisztségviselők Jegyzéke’) tartalmazza, amely nem minősül az Alapszabály szerves részének, melyre tekintettel a tisztségviselők személyében bekövetkező módosítás sem minősül az Alapszabály módosításának, ennek megfelelően a közgyűlési hatáskörbe tartozó tisztségviselő-változásokról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.
A Tisztségviselők Jegyzékének hatályos verzióját az Egyesület iratai között az Alapszabály hatályos szövegéhez csatoltan (annak függelékeként) kell őrizni.
Új tisztségek (pozíciók) létrehozása, ilyenek megszüntetése, vagy az ezekre vonatkozó hatásköri vagy egyéb szabályok módosítása az Alapszabály módosításával történhet.
A vezető tisztségviselők (Elnökség tagjai) öt éves határozott időre kerülnek megválasztásra, ha az egyes tisztségekhez/személyekhez kapcsolódóan kifejezetten ettől eltérő határidő nem kerül rögzítésre az adott vezető tisztségviselő (Elnökség tagja) elfogadó nyilatkozatában, amely eltérő időtartamot szerepeltetni kell az 1. számú Függelékben is. A tisztségviselők több ciklusra újraválaszthatók.
Az egyesület törvényes képviseletét az Elnök, az Igazgató, és a 11. pontban foglaltak szerint az Ügyvezető Igazgató látja el, ők jogosultak az Egyesület nevében történő aláírásra.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
9.10.1. Az Elnök
Az Elnök (ha eltérő előterjesztés közgyűlés általi elfogadására nem kerül sor) a Közgyűlés elnöke és elvi irányítást ad a HBLF munkájához. Az Elnök gyakorolja az Elnökség felhatalmazása alapján a HBLF alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve az Ügyvezető Igazgató feletti munkáltatói jogokat, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén az utasítási jogkört.
9.10.2. Az Igazgató
Az Igazgató vezeti a HBLF elnökségi üléseit és egyezteti az ülések napirendjét.
9.11. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása
b) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése
c) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
d) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre
e) a tagság nyilvántartása
f) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
g) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése
h) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
i) a tag felvételéről való döntés
j) Munkacsoport vezető visszahívása
k) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály, azalapszabály, vagy a közgyűlés a hatáskörébe utal.
l) a HBLF stratégiai céljainak meghatározása
m) döntés az egyes korlátozott létszámú HBLF rendezvények látogathatóságának tagsági szinthez, stratégiai célokhoz és a HBLF egyesületi életében történő szerepválalláshoz kapcsolásáról.
9.12. Az elnökségi ülést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az Elnökség határozatát – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Az Elnökség dönthet távszavazás (video-konferencia) útján történő döntéshozatalról is, azzal, hogy annak alkalmazása esetén a Közgyűlés elektronikus hírközlési eszköz útján történő lebonyolítására vonatkozó 8.16 pont első és második bekezdése szerinti előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell.
Az Elnök szükség esetén kezdeményezheti az Elnökség ülés tartása nélküli döntéshozatalát (levélszavazás). A levélszavazásra csak teljesen előkészített, kizárólag mellette/ellene szavazással történő döntésre alkalmas kérdés bocsátható. A levélszavazásra bocsátott kérdést az Elnök ajánlott vagy tértivevényes küldeményként és az elnökségi tag elektronikus levelezési címére kézbesíti, azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi tagoknak az Elnökség ügyrendjében meghatározott határidőt kell biztosítani arra, hogy megküldhessék szavazatukat az Elnöknek. A szavazásban részt vevő tagok egyszerű szótöbbséggel (50% plusz egy szavazat) döntenek. A szavazás akkor minősül érvényesnek, ha az elnökségi tagok több mint fele érvényes szavazatot küldött vissza.
9.13. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesül
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
9.14. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
9.15. Az Elnökség a működésének további szabályait (ügyrendjét) saját maga jogosult megállapítani, a mindenkori ügyrend változásairól a Közgyűlést annak soron következő ülésén tájékoztatni kell, és abban a Közgyűlési döntésekre vonatkozó szabályok szerint a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott döntésével változtatást rendelhet el, ha az nem felel a jelen Alapszabályban lefektetett alapelveknek.
10. KINCSTÁRNOK
A Kincstárnok feladata az Egyesület vagyongazdálkodásának jogszerű, gazdaságos és hatékony működtetése az Elnökséggel együttműködve és annak irányításával. Felel az Egyesület költségvetésének összeállításáért és a költségvetés végrehajtásáért. A költségvetés tervezéséhez szükséges adatokat a mindenkori költségvetési törvény, valamint az Egyesület határozatai, illetve az Elnökség iránymutatásai alapján gyűjti össze. Feladata a pénzügyi mozgások követése, ellenőrzése, az Ügyvezető Igazgatóval együttműködve költségvetés és beszámoló készítése.
11. Ügyvezetés / Ügyvezető Igazgató
Az Egyesület Elnöksége a rendszeres ügyviteli feladatok ellátására, illetve ezek irányítására Ügyvezető Igazgatót válaszhat, aki az Egyesületnek a Ptk. 3:30. §-a szerinti szervezeti képviselője, aki az Egyesület ügyeiben önálló és általános képviseleti és aláírási jogosultsággal rendelkezik.
Az Elnökség által történt kiválasztását követően, az Elnökség felhatalmazása alapján az Elnök nevezi ki és létesít vele munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt.
Ügyvezető Igazgató nem csak tag (tagi képviselő) lehet, és nem alkalmazandó rá a vezető tisztségviselőkre vonatkozó 9.1 pont szerinti 1/3-os korlát.
Az Ügyvezető Igazgató foglalkoztatása történhet megbízás, vagy munkajogviszony keretében.
Bármely típusú foglalkoztatási jogviszony esetében fölötte a munkáltatói jogkört, vagy megbízás esetén az utasítási jogkört az Egyesület Elnöke gyakorolja.
Megbízatása megszűnik a vele kötött szerződés megszűnésének és esetén és annak hatályával. A tisztséget betöltő személy pozíciója megszűnésének a nyilvántartó bírósághoz történő bejelentéséről az Elnök köteles gondoskodni.
Munkajogviszony keretében történő alkalmazása esetén az Ügyvezető Igazgató vezető állású munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyve 208. § (1) bekezdése szerint.
Az Ügyvezető Igazgató a HBLF irodájának vezetője. Feladata a HBLF munkaprogramjának irányítása, az adminisztratív munkák elvégzése/irányítása, valamint mindazon feladatok elvégzése, illetve azok irányítása, amelyet az elnökség saját feladat, illetve hatásköréből az Ügyvezető Igazgató/ügyvezetés hatáskörébe delegál a vele kötött szerződés szerint.
Az Ügyvezető Igazgató munkáját segítik az ügyvezetésen dolgozó egyéb alkalmazottak (ügyvezetés).
12. A HBLF PÉNZÜGYI RENDJE, VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS
12.1. Éves tagsági díj
Az egyesület tagjai – kivéve a 4.5 pontban foglaltak szerint a Tiszteletbeli Tagok - vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, amelyet legkésőbb minden év március 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében az éves tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
Az éves tagdíj mértékét és megfizetésének módját az ügyvezetés előterjesztése alapján az Elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg. Amennyiben a soron következő közgyűlésre a tagdíjakkal kapcsolatban új előterjesztés nem érkezik, az aktuális tagdíj mértéke további egy évig (azaz a tárgyévet követő évben is) automatikusan alkalmazandó. A tagdíjfizetés részletes szabályait a HBLF mindenkor hatályos Tagdíjszabályzata tartalmazza, mely a HBLF internetes oldalán, www.hblf.hu, érhető el.
13. VEGYES RENDELKEZÉSEK
13.1. A HBLF megszűnése esetén a követelések behajtása és a ki nem fizetett költségek kifizetése után fennmaradó vagyont a tagok által meghatározott, egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
13.2. Az egyesület a magyar és az angol nyelvet egyaránt hivatalos nyelvként használja. Vita esetén a magyar nyelvű irat az irányadó.
13.3. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
14. ZÁRADÉK
Az egyesület jelen, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a tagok 2024. május 27. napján megtartott Közgyűlésén egyhangú határozattal jóváhagyták. Az Alapszabályt az egyesület Elnöke írja alá.
Melléklet(ek):
- számú melléklet: Tagnyilvántartás
Budapest, 2024. május 27.
Függelék: 1. számú Függelék: Tisztségviselők Jegyzéke
Istenesné Solti Andrea
HBLF Elnök
1. számú FÜGGELÉK
Tisztségviselők jegyzéke
Vezető tisztségviselők:
Elnökség
Az egyesület elnöke: Istenesné Solti Andrea (anyja neve: Kovács Emma, lakcíme: 1021 Budapest, Csibor u.
3/e)
Az egyesület Igazgatója: Jamniczky Zsolt (anyja neve: Dobó Katalin, lakcíme: 1028 Budapest, Noémi u.30.)
Az egyesület Kincstárnoka: Juvancz Beáta (anyja neve: Baronfeind Ágnes, lakcíme: Budapest, 1037 Laborc
u. 28/b)
Az egyesület további Elnökségi tagjai:
Janza Ákos (anyja neve: Krébesz Piroska, lakcíme: Hangya utca 21. Fsz.1. szám)
Bácsfalvi András (anyja neve: Nagy Erzsébet, lakcíme: 1064 Budapest., Rózsa utca 96/e)
Gárdus Zsuzsanna (anyja neve: Görző Erzsébet, lakcíme: 1029 Budapest, Gyulai Pál utca 12.)
Gothárdi Ibolya (anyja neve: Budai Ilona, lakcíme: 2096 Üröm, Vörösbegy u. 5.)
Bodó Teodóra (anyja neve: Nagy Veronika, lakcíme: 1126 Budapest, Dolgos utca 2. 8/A)
Valamint Czakó Borbála (anyja neve: Bock Ilona, lakcíme: 1112 Budapest, Bod Péter utca 12.) mint
Tiszteletbeli Elnök.
Egyéb tisztségviselők:
Ügyvezető Igazgató:
Kukely Marianna (Szül. Név: Kukely Marianna; anyja neve: Truszeva Anna; lakcíme: 1151 Budapest, Közvágóhíd tér 5.)